Zentai Magyar Kamaraszínház

estiK

estiK
Színpadi töredékek Kosztolányi Dezső Esti-novellái alapján
Szereplők: Balázs Áron (Jászai Mari-díjas, Pataki Gyűrű-díjas, Sterija-díjas), Dévai Zoltán, Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas), Nešić Máté, Papp Arnold, Szilágyi Áron, Verebes Judit, Virág György. Rendező: Mezei Kinga (Jászai Mari-díjas, Pataki Gyűrű-díjas). Színpadi adaptáció: Góli Kornélia. Zene: Mezei Szilárd (Sterija-díjas). Díszlet: Ondraschek Péter. Jelmez: Aleksandra Pešić.
„…egy évben és egy napon születtünk, sőt egy órában és egy percben is: 1885. március 29-én, virágvasárnap, hajnali pont hat órakor.
…minden rosszba ő avatott be. Ő világosított föl annak idején, hogy születik a gyermek, ő fejtette ki előttem először, hogy a felnőttek sárga, dohányszagú, puffadt zsarnokok, és semmi tiszteletet sem érdemelnek azért, mert rútabbak, mint mi és hamarabb meghalnak, ő biztatott arra, hogy ne tanuljak, ő bujtatott, hogy feltörjem édesapám fiókjait és kinyitogassam leveleit, ő tanított meg énekelni, hazudni és verset írni, ő bátorított, hogy hangosan kimondjam a szeméremsértő szavakat, ő szívatta el velem az első cigarettát, ő itatta meg velem az első pohár pálinkát, ő kapatott rá a testi örömökre, ő fedezte föl számomra, hogy a fájdalomban is titkos gyönyörűség van, ő tépette le viszkető sebeimről a heget, ő bizonyította be, hogy minden viszonylagos, s egy varangyosbékának éppúgy lehet lelke, mint egy vezérigazgatónak, ő szerettette meg velem a néma állatokat és a néma magányt, ő csempészte érzésemhez a gúnyt, kétségbeesésemhez a lázadást, ő tanácsolta, hogy azoknak a pártján legyek, akiket a többség leköp, bebörtönöz és felakaszt, ő hirdette, hogy a halál örökkévaló, s ő akarta elhitetni velem azt a kárhozatos hazugságot is, mely ellen kézzel-lábbal tiltakoztam, hogy nincs Isten.” (Kosztolányi Dezső)