Zentai Magyar Kamaraszínház

Játékrend

Júniusi előadások
2018

Június 4., hétfő, 18.00 óra. Kosztolányi Dezső Színház (Szabadka)
A Zentai Magyar Kamaraszínház táncjátéka
Relikvia
Műsorban szerepelnek: Bognár Ádám, Csabai Zsuzsanna, Cseszák Balázs, Gazsó Tibor, Linka Szabolcs, Lukács Petra, Nagy Dorottya, Patyerek Csaba, Patyerek Réka, Pósa Emma, Savelin Roland, Varga Viola és a Fokos zenekar: Cseszák Zsombor, Csonka Balázs, Jovánovity Péter, Szabó András, Szerda Balázs, Ricz Ármin. Rendező: Farkas Tamás és Farkas Ágnes.
A „Relikvia” című műsor olyan emlékekkel foglalkozik, amelyek Nagy-Magyarországot és a trianoni békeszerződés fájó körülményeit idézik fel. Mindezt hol játékosan, hol dramatikusan helyezik színpadra az alkotók. Az előadásban a Kárpát-medence több reprezentatív hagyományőrző területének népi kultúráját, mozgásvilágát használják a koreográfusok.
„Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá”
(Juhász Gyula)
A program támogatói: Magyar Nemzeti Tanács, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt, Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság, Zenta Község Önkormányzata. Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával.

Június 11., hétfő, 17.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház Diákszínjátszóinak előadása
Frank L. Baum – Zalán Tibor: Óz, a nagy varázsló
Szereposztás: Dorka – Dupák Fanni; Totó – Szabó Róbert; Madárijesztő – Dragić Marianna; Bádogember – Wischer Viktor; Oroszlán – Kovács Dorina; Jó boszorkány – Pap Kinga; Rossz boszorkány – Csehák Csenge; Óz – Nagy Abonyi Dávid; Kulcsár – Sóti Tóbiás; Farkas – Fuszkó Dóra; Nyugor – Csabai Orsolya; Majom – Vajda Noémi.
Frank L. Baum Óz, a csodák csodája című regénye a mai napig képes magával ragadni az éppen felnövekvő generációkat, de felnőttként is fontos értékekre lelhetünk a történetben. A mese szól a barátságról, a gyereknek maradásról, felnőtté válásról, felelősségről, szertelenségről, útkeresésről, de, hogy a Zentai Magyar Kamaraszínház Diákszínjátszóinak miről szól, az csak a színpadon derül ki. Mi, a darab rendezői – Dévai Zoltán és Virág György – csak annyit árulunk el, hogy a megoldás nincs is olyan messze, és sokszor a lábunk előtt hever, ahhoz, hogy észrevegyük, bizony sokat kell bandukolnunk Óz birodalmában.

Június 20., szerda, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház bemutatója
Mark Twain: Éva és ádám naplója
Thaly Tibor fordítását felhasználva színpadra írta: Verebes Ernő.
Szereplők: Verebes Judit és Szilágyi Áron.
„Az emberiség hímnemű része, a történet legelején még csak egy férfiből állt, de már ez az egy is udvarias volt. Így történhetett, hogy ezen előadás címe: Éva és Ádám.
Furcsa, de mindketten naplót vezettek. Azért rendhagyó dolog ez, mert elejében még csak emlékeik sem igen lehettek. Később, ahogy az elmúlt napok száma szaporodott, a naplók is fokozatosan teltek meg mindenféle személyes észrevétellel, titokfejtéssel, kísérlet-leírásokkal, és nem utolsó sorban, a Másik megfigyelésével.
Az ősszülők világának meseszerű felfedezése, Mark Twain számára olyan lehetett, mint Ádám és Éva világra való rácsodálkozása. Ebben az előadás-kísérletben a két napló, Éva és Ádám vallomásszerű monológja fésülődik egybe, a közönségnek, mint a jövő emberiségének mutatkozva be, ugyanakkor egymással is kokettálva, perlekedve, eljutva addig, amit ma úgy hívunk: szerelem.” (Verebes Ernő)

Májusi előadások
2018

Május 16., szerda, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház bemutatója
estiK
Színpadi töredékek Kosztolányi Dezső Esti-novellái alapján
Szereplők:
Balázs Áron, Jászai Mari-díjas, Pataki Gyűrű-díjas, Sterija-díjas, Dévai Zoltán, Lőrinc Tímea, Pataki Gyűrű-díjas, Nešić Máté, Papp Arnold, Szilágyi Áron, Verebes Judit, Virág György
Rendező: Mezei Kinga, Jászai Mari-díjas, Pataki Gyűrű-díjas
Színpadi adaptáció: Góli Kornélia
Zene: Mezei Szilárd
Díszlet: Ondraschek Péter
Jelmez: Aleksandra Pešić

„…egy évben és egy napon születtünk, sőt egy órában és egy percben is: 1885. március 29-én, virágvasárnap, hajnali pont hat órakor.
…minden rosszba ő avatott be. Ő világosított föl annak idején, hogy születik a gyermek, ő fejtette ki előttem először, hogy a felnőttek sárga, dohányszagú, puffadt zsarnokok, és semmi tiszteletet sem érdemelnek azért, mert rútabbak, mint mi és hamarabb meghalnak, ő biztatott arra, hogy ne tanuljak, ő bujtatott, hogy feltörjem édesapám fiókjait és kinyitogassam leveleit, ő tanított meg énekelni, hazudni és verset írni, ő bátorított, hogy hangosan kimondjam a szeméremsértő szavakat, ő szívatta el velem az első cigarettát, ő itatta meg velem az első pohár pálinkát, ő kapatott rá a testi örömökre, ő fedezte föl számomra, hogy a fájdalomban is titkos gyönyörűség van, ő tépette le viszkető sebeimről a heget, ő bizonyította be, hogy minden viszonylagos, s egy varangyosbékának éppúgy lehet lelke, mint egy vezérigazgatónak, ő szerettette meg velem a néma állatokat és a néma magányt, ő csempészte érzésemhez a gúnyt, kétségbeesésemhez a lázadást, ő tanácsolta, hogy azoknak a pártján legyek, akiket a többség leköp, bebörtönöz és felakaszt, ő hirdette, hogy a halál örökkévaló, s ő akarta elhitetni velem azt a kárhozatos hazugságot is, mely ellen kézzel-lábbal tiltakoztam, hogy nincs Isten.”  Kosztolányi Dezső idézet

Május 17., csütörtök, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
estiK
Színpadi töredékek Kosztolányi Dezső Esti-novellái alapján
Szereplők:
Balázs Áron, Jászai Mari-díjas, Pataki Gyűrű-díjas, Sterija-díjas, Dévai Zoltán, Lőrinc Tímea, Pataki Gyűrű-díjas, Nešić Máté, Papp Arnold, Szilágyi Áron, Verebes Judit, Virág György
Rendező: Mezei Kinga, Jászai Mari-díjas, Pataki Gyűrű-díjas
Színpadi adaptáció: Góli Kornélia
Zene: Mezei Szilárd
Díszlet: Ondraschek Péter
Jelmez: Aleksandra Pešić

„…egy évben és egy napon születtünk, sőt egy órában és egy percben is: 1885. március 29-én, virágvasárnap, hajnali pont hat órakor.
…minden rosszba ő avatott be. Ő világosított föl annak idején, hogy születik a gyermek, ő fejtette ki előttem először, hogy a felnőttek sárga, dohányszagú, puffadt zsarnokok, és semmi tiszteletet sem érdemelnek azért, mert rútabbak, mint mi és hamarabb meghalnak, ő biztatott arra, hogy ne tanuljak, ő bujtatott, hogy feltörjem édesapám fiókjait és kinyitogassam leveleit, ő tanított meg énekelni, hazudni és verset írni, ő bátorított, hogy hangosan kimondjam a szeméremsértő szavakat, ő szívatta el velem az első cigarettát, ő itatta meg velem az első pohár pálinkát, ő kapatott rá a testi örömökre, ő fedezte föl számomra, hogy a fájdalomban is titkos gyönyörűség van, ő tépette le viszkető sebeimről a heget, ő bizonyította be, hogy minden viszonylagos, s egy varangyosbékának éppúgy lehet lelke, mint egy vezérigazgatónak, ő szerettette meg velem a néma állatokat és a néma magányt, ő csempészte érzésemhez a gúnyt, kétségbeesésemhez a lázadást, ő tanácsolta, hogy azoknak a pártján legyek, akiket a többség leköp, bebörtönöz és felakaszt, ő hirdette, hogy a halál örökkévaló, s ő akarta elhitetni velem azt a kárhozatos hazugságot is, mely ellen kézzel-lábbal tiltakoztam, hogy nincs Isten.”  Kosztolányi Dezső idézet

Május 23., szerda, 17.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
Az égig érő fa
Magyar népmese
Szereposztás: Jani, a kondáslegény – Virág György; Kurta, a kurtafarkú malac – Szilágyi Áron; Etelka, a király lánya – Verebes Judit; Király – Nešić Máté; Főkamarás – Dévai Zoltán; Sárkány, a háromfejű – Nešić Máté, Papp Arnold, Dévai Zoltán, Lőrinc Tímea, Pataki Gyűrű-díjas; Bajvan, a varjú – Dévai Zoltán; Róka – Nešić Máté; Vasorrú Bába – Lőrinc Tímea, Pataki Gyűrű-díjas; Táltosló – Papp Arnold. Színpadra alkalmazta és a dalszövegeket írta: Lénárd Róbert. Zeneszerző: Bakos Árpád. Jelmeztervező: Aleksandra Pešić. Rendező: Crnkovity Gabriella.

„Bátorság. Leleményesség. Hit. Ezekre van szükség ahhoz, hogy valaki elinduljon felfelé az égig érő fa derekán. A lélek útján. A felnőtté válás felé.
És János elindul. Úgy indul neki a fának, hogy nem is sejti, mennyi csoda, szépség, kaland és nehézség vár rá.
Odafönt aztán megtanulja, mit jelent élni a lehetőséggel, milyen is az a hely ahol még a madár se jár, hogy miért nem szabad bemenni a tizenkettedik szobába, milyen a szerelem első látásra, mit jelent az hogy »ha addig élek is«, milyen az amikor a jó tett helyébe jót várj és hogy a gebéből is lehet táltos.
Megismeri a félelmet, a szerelmet, a barátságot, a rosszindulatot, a jó szándékot, a fájdalmat és a boldogságot is.
Senki sem születik hősnek, de talán egy kicsit azzá válhat, ha tiszta szívvel és nyitott lélekkel járja az útját.” (Crnkovity Gabriella)

Május 24., csütörtök, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)
A budapesti Udvari Kamaraszínház vendégjátéka
Tizennyolc
Szereplők: Stelly Zsófia, Szorcsik Kriszta, Boros Ádám, Dóczy Péter, Incze Máté, Kákonyi Tibor, Kálló Béla, Krizsik Alfonz, Lénárt László, Pelsőczy László
Hegedűn kísér: Nédó Olga, Príma- és Kölcsey-díjas hegedűművész
Díszlet- és jelmeztervező: Húros Annamária
Dramaturg: Szigeti Réka
Írta és rendezte: Andrási Attila

„A magyar történelmet tanultuk,egészen az I. világháborúig. Ott megállt a világ, megállt a tananyag, eltűnt minden magyarázat, csend ült el minden tanáron, minden osztályon, minden gyermek mindenre kíváncsi izgága lelkén. Bár többségben voltunk szülővárosunkban, Szabadkán, mégis kisebbség lettünk. Mi történt velünk azon az őszön? Senki nem tudott választ adni. Az eseményeket és az abban résztvevő személyeket sűrű homály fedte. Súlyosbította a helyzetet, hogy ezt a sűrű homályt, vagy inkább sötét éjszakát, a félrebeszélés és a tudatlanság köde övezte. Ennek ellenére mindig is éreztem, hogy a ködön túl rejtőzik a jelenünket eredményező múltunk egyik legfontosabb eseménye. Minél inkább tudatára ébredtem, hogy a szülőföldem nem tartozik a hazámhoz, annál inkább egyértelművé lett számomra, hogy koronázó nemzetből szolganéppé süllyedtünk. Hogyan juthatott el egy olyan közösség, mint a magyar, amely oly sok évszázadon keresztül szinte folyamatosan fegyverrel védte hazáját, egy sorsdöntő háború végén az önkéntes önlefegyverzésig, a pacifizmusig, majd a nemzeti önpusztításig? Hogyan uralkodhatott el az a vakság, amely megakadályozza a tisztánlátást, amely egyértelművé teszi minden háború alatt, hogy nem csak a háború a politika folytatása más eszközökkel, de a háború utáni béke is a háború folytatása más eszközökkel.” (Andrási Attila)​

Május 26., szombat, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
Patrick Süskind: A nagybőgő
Nešić Máté monodrámája

„Létezhet zenekar prímhegedű nélkül, fúvósok nélkül, rézfúvósok, üstdob nélkül, minden nélkül, de nem létezhet zenekar nagybőgő nélkül. Vegyük ki a zenekarból a nagybőgőt, menten babiloni nyelvzavar áll elő, egy Szodoma, ahol már senki sem tudja, minek is játszik. Egy zenekari muzsikus mikor veszíti el a lába alól a talajt? Na, mikor? Akkor, amikor nem hallja többé a nagybőgőt! Szóval a nagybőgő a zenekarban központi hangszer. Ezt tulajdonképpen tudja is mindenki. Csak épp senki sem vallja be nyíltan, mert a zenekari muzsikus természeténél fogva hajlamos a féltékenységre. Én szerény ember vagyok. De mint nagybőgős tudom, hogy milyen talajon állok. A zene magva ez mind én vagyok! És minden egyéb csak ellenpólus.” (Részlet az előadásból)

Május 29., kedd, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
estiK
Színpadi töredékek Kosztolányi Dezső Esti-novellái alapján
Szereplők:
Balázs Áron, Jászai Mari-díjas, Pataki Gyűrű-díjas, Sterija-díjas, Dévai Zoltán, Lőrinc Tímea, Pataki Gyűrű-díjas, Nešić Máté, Papp Arnold, Szilágyi Áron, Verebes Judit, Virág György
Rendező: Mezei Kinga, Jászai Mari-díjas, Pataki Gyűrű-díjas
Színpadi adaptáció: Góli Kornélia
Zene: Mezei Szilárd
Díszlet: Ondraschek Péter
Jelmez: Aleksandra Pešić

„…egy évben és egy napon születtünk, sőt egy órában és egy percben is: 1885. március 29-én, virágvasárnap, hajnali pont hat órakor.
…minden rosszba ő avatott be. Ő világosított föl annak idején, hogy születik a gyermek, ő fejtette ki előttem először, hogy a felnőttek sárga, dohányszagú, puffadt zsarnokok, és semmi tiszteletet sem érdemelnek azért, mert rútabbak, mint mi és hamarabb meghalnak, ő biztatott arra, hogy ne tanuljak, ő bujtatott, hogy feltörjem édesapám fiókjait és kinyitogassam leveleit, ő tanított meg énekelni, hazudni és verset írni, ő bátorított, hogy hangosan kimondjam a szeméremsértő szavakat, ő szívatta el velem az első cigarettát, ő itatta meg velem az első pohár pálinkát, ő kapatott rá a testi örömökre, ő fedezte föl számomra, hogy a fájdalomban is titkos gyönyörűség van, ő tépette le viszkető sebeimről a heget, ő bizonyította be, hogy minden viszonylagos, s egy varangyosbékának éppúgy lehet lelke, mint egy vezérigazgatónak, ő szerettette meg velem a néma állatokat és a néma magányt, ő csempészte érzésemhez a gúnyt, kétségbeesésemhez a lázadást, ő tanácsolta, hogy azoknak a pártján legyek, akiket a többség leköp, bebörtönöz és felakaszt, ő hirdette, hogy a halál örökkévaló, s ő akarta elhitetni velem azt a kárhozatos hazugságot is, mely ellen kézzel-lábbal tiltakoztam, hogy nincs Isten.”  Kosztolányi Dezső idézet

Május 30., szerda, 19.30 óra. Topolya
A Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátéka
Németh Ákos: Autótolvajok
Vígjáték
Szereposztás: Móni, akit (majdnem) mindenki Ankének szólít, felszolgál egy étteremben – Lőrinc Tímea; Lacika, műtősfiú, aki ismeri a méregszekrény kódját – Papp Arnold; Áron, felszolgál egy étteremben (már amikor kedve van) – Dévai Zoltán; Ildikó, egy étterem vezetője, akit mindenki szeretne hazakísérni – László Judit m. v.; Molnárné, gyógyszerész, nagyon szingli – László Judit; Dal, alvilági üzletember – Virág György; Doktor, idős orvos, aki túl sok temetést látott – Virág György; Nanette, idős hölgy, kutyával, és ebből csak a baj van – Verebes Judit; Lukács atya, plébános – Szilágyi Áron; Ferike, rendőrzászlós – Szilágyi Áron; Motoros rendőr, a motorja sokat tud autópályán, de ez pont nem érdekes – Szilágyi Áron; Brünn, problémákat old meg – Nešić Máté.
Kosztümtervező: Janovics Erika
Díszlettervező: Kálló Béla
Asszisztens: Rutonić Róbert
Rendező: Németh Ákos

A tizenéves Móninak nem kell egy kis zűrzavarért a szomszédba mennie, könnyen megteremti a káoszt maga körül: hiányzó család, méltatlan barátok, alkalmi ismeretségek, amiket jobb lenne elkerülni. Fiúk és férfiak, de sose azok, akikre szüksége lenne. És hát az örök gond: hogyan szerezzünk pénzt könnyen, gyorsan, fáradság nélkül? Ötletben nincs hiány, kár, hogy egyik se nyerő.
Németh Ákos sodró lendületű vígjátéka nem várt fordulatok során rohan a végkifejlet felé. Könnyű lenne a darab szereplőit, a társadalom peremén épp csak megkapaszkodó alakokat figyelmen kívül hagyni, de nagyon is vágynak a figyelemre. Könnyedén csalják csapdába saját magukat, zsákutcából zsákutcába futnak, a túlélés művészei. Csakhogy nincs az a rossz helyzet, amit ne lehetne tovább rontani. És valljuk be, ez olykor komikus pillanatokhoz vezet…
Legyen egy vígjáték tárgya bármilyen alávaló vagy becstelen vagy méltatlannak tűnő vagy jelentéktelen, írni, próbálni, már csak gondolni is rá – öröm, sugallja a szerző. A vígjáték szereplői természetesen valódiak, így a képzelet szülötteivel való bármely azonosságuk véletlen egybeesés.

Május 31., csütörtök, 19.30 óra. Magyarkanizsa
A Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátéka
Németh Ákos: Autótolvajok
Vígjáték
Szereposztás: Móni, akit (majdnem) mindenki Ankének szólít, felszolgál egy étteremben – Lőrinc Tímea; Lacika, műtősfiú, aki ismeri a méregszekrény kódját – Papp Arnold; Áron, felszolgál egy étteremben (már amikor kedve van) – Dévai Zoltán; Ildikó, egy étterem vezetője, akit mindenki szeretne hazakísérni – László Judit m. v.; Molnárné, gyógyszerész, nagyon szingli – László Judit; Dal, alvilági üzletember – Virág György; Doktor, idős orvos, aki túl sok temetést látott – Virág György; Nanette, idős hölgy, kutyával, és ebből csak a baj van – Verebes Judit; Lukács atya, plébános – Szilágyi Áron; Ferike, rendőrzászlós – Szilágyi Áron; Motoros rendőr, a motorja sokat tud autópályán, de ez pont nem érdekes – Szilágyi Áron; Brünn, problémákat old meg – Nešić Máté
Kosztümtervező: Janovics Erika
Díszlettervező: Kálló Béla
Asszisztens: Rutonić Róbert
Rendező: Németh Ákos

A tizenéves Móninak nem kell egy kis zűrzavarért a szomszédba mennie, könnyen megteremti a káoszt maga körül: hiányzó család, méltatlan barátok, alkalmi ismeretségek, amiket jobb lenne elkerülni. Fiúk és férfiak, de sose azok, akikre szüksége lenne. És hát az örök gond: hogyan szerezzünk pénzt könnyen, gyorsan, fáradság nélkül? Ötletben nincs hiány, kár, hogy egyik se nyerő.
Németh Ákos sodró lendületű vígjátéka nem várt fordulatok során rohan a végkifejlet felé. Könnyű lenne a darab szereplőit, a társadalom peremén épp csak megkapaszkodó alakokat figyelmen kívül hagyni, de nagyon is vágynak a figyelemre. Könnyedén csalják csapdába saját magukat, zsákutcából zsákutcába futnak, a túlélés művészei. Csakhogy nincs az a rossz helyzet, amit ne lehetne tovább rontani. És valljuk be, ez olykor komikus pillanatokhoz vezet…
Legyen egy vígjáték tárgya bármilyen alávaló vagy becstelen vagy méltatlannak tűnő vagy jelentéktelen, írni, próbálni, már csak gondolni is rá – öröm, sugallja a szerző. A vígjáték szereplői természetesen valódiak, így a képzelet szülötteivel való bármely azonosságuk véletlen egybeesés.

Áprilisi előadások
2018

Április 11., szerda, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
Patrick Süskind: A nagybőgő
Nešić Máté monodrámája

„Létezhet zenekar prímhegedű nélkül, fúvósok nélkül, rézfúvósok, üstdob nélkül, minden nélkül, de nem létezhet zenekar nagybőgő nélkül. Vegyük ki a zenekarból a nagybőgőt, menten babiloni nyelvzavar áll elő, egy Szodoma, ahol már senki sem tudja, minek is játszik. Egy zenekari muzsikus mikor veszíti el a lába alól a talajt? Na, mikor? Akkor, amikor nem hallja többé a nagybőgőt! Szóval a nagybőgő a zenekarban központi hangszer. Ezt tulajdonképpen tudja is mindenki. Csak épp senki sem vallja be nyíltan, mert a zenekari muzsikus természeténél fogva hajlamos a féltékenységre. Én szerény ember vagyok. De mint nagybőgős tudom, hogy milyen talajon állok. A zene magva ez mind én vagyok! És minden egyéb csak ellenpólus.” (Részlet az előadásból)

Április 12., csütörtök, 15.00 óra. Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók XXIII. Találkozója, Nagykikinda
A Zentai Magyar Kamaraszínház Diákszínjátszóinak előadása
Frank L. Baum – Zalán Tibor: Óz, a nagy varázsló
Szereposztás: Dorka – Dupák Fanni; Totó – Szabó Róbert; Madárijesztő – Dragić Marianna; Bádogember – Wischer Viktor; Oroszlán – Kovács Dorina; Jó boszorkány – Pap Kinga; Rossz boszorkány – Csehák Csenge; Óz – Nagy Abonyi Dávid; Kulcsár – Sóti Tóbiás; Farkas – Fuszkó Dóra; Nyugor – Csabai Orsolya; Majom – Vajda Noémi.

Frank L. Baum Óz, a csodák csodája című regénye a mai napig képes magával ragadni az éppen felnövekvő generációkat, de felnőttként is fontos értékekre lelhetünk a történetben. A mese szól a barátságról, a gyereknek maradásról, felnőtté válásról, felelősségről, szertelenségről, útkeresésről, de, hogy a Zentai Magyar Kamaraszínház Diákszínjátszóinak miről szól, az csak a színpadon derül ki. Mi, a darab rendezői – Dévai Zoltán és Virág György – csak annyit árulunk el, hogy a megoldás nincs is olyan messze, és sokszor a lábunk előtt hever, ahhoz, hogy észrevegyük, bizony sokat kell bandukolnunk Óz birodalmában.

Április 14., szombat, 11.00 és 16.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház Diákszínjátszóinak előadása
Frank L. Baum – Zalán Tibor: Óz, a nagy varázsló
Szereposztás: Dorka – Dupák Fanni; Totó – Szabó Róbert; Madárijesztő – Dragić Marianna; Bádogember – Wischer Viktor; Oroszlán – Kovács Dorina; Jó boszorkány – Pap Kinga; Rossz boszorkány – Csehák Csenge; Óz – Nagy Abonyi Dávid; Kulcsár – Sóti Tóbiás; Farkas – Fuszkó Dóra; Nyugor – Csabai Orsolya; Majom – Vajda Noémi.

Frank L. Baum Óz, a csodák csodája című regénye a mai napig képes magával ragadni az éppen felnövekvő generációkat, de felnőttként is fontos értékekre lelhetünk a történetben. A mese szól a barátságról, a gyereknek maradásról, felnőtté válásról, felelősségről, szertelenségről, útkeresésről, de, hogy a Zentai Magyar Kamaraszínház Diákszínjátszóinak miről szól, az csak a színpadon derül ki. Mi, a darab rendezői – Dévai Zoltán és Virág György – csak annyit árulunk el, hogy a megoldás nincs is olyan messze, és sokszor a lábunk előtt hever, ahhoz, hogy észrevegyük, bizony sokat kell bandukolnunk Óz birodalmában.

Április 15., vasárnap, 19.00 óra. Nagykikinda
A Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátéka
Május van, Tisztelt úr…
Szép Ernő: Május, Kávécsarnok, Tűzoltó
MÁJUS
Szereposztás: A gyufaáruló fiú – Virág György; A luftballonos – Dévai Zoltán; A cipősubickoló – Szilágyi Áron; A rikkancs – Nešić Máté; A virágárus – Pece Réka m. v.; A messenger boy – Papp Arnold; A handlé – Nešić Máté; A fiú – Papp Arnold/Virág György; A leány – Lőrinc Tímea; A rendőr – Szilágyi Áron; Az öngyilkos – Dévai Zoltán.
Kávécsarnok
Szereposztás: Fanny – Lőrinc Tímea; Alajos – Nešić Máté; Egy kisasszony – Virág György; Még egy kisasszony – Papp Arnold; Rozi – Pece Réka m. v.
Tűzoltó
Szereposztás: Szép özvegyasszony – Lőrinc Tímea; Tűzoltó – Papp Arnold/Virág György; Szolgáló – Pece Réka m. v.; Egy szegényember – Dévai Zoltán.
Díszlet: Mezei Kinga. Jelmez: Janovics Erika. Zeneszerző: Mezei Szilárd. Dramaturg: Góli Kornélia. Rendező: Mezei Kinga (Jászai Mari-díjas). Zenei felvételen közreműködtek: Asztalos Alfréd – klarinét; Paloš Denis – akusztikus gitár; Sóti Lenke – fuvola; Szarvák Szuzanna – hegedű; Vojnić Tunić Zsolt – harsona; Lazar Živanac – hangmérnök.
„A korai egyfelvonásosok, kabarétréfák és Az egyszeri királyfi után a Május-sal talál rá igazi hangjára Szép Ernő, a színpadi szerző; ez a költői játék egyben nyitánya annak a néhány éves korszaknak, amelynek során legjobb, maradandó darabjait adják elő.” (Réz Pál)
Szép Ernő figuráit egyszerűen nem lehet nem szeretni, szélsőségesen életunt vagy éppen életigenlő magatartásukban hasonlítanak egymásra: a boldogság utáni vágy, és az ajtón kopogtató szerelem mindhárom történetben megjelenik.
„Szép Ernőt játszani igazi jutalomjátéknak számít, a századelő nyelviségét, szófordulatait, fanyar humorát ma elsajátítani, és hitelesen interpretálni akkor is nagy kihívás, ha a darabok abszurditása, érzelmi és tartalmi világa ma is érvényes. A századelő hangulatát, poétikáját mai színpadra ültetni izgalmas út, mind a színészek, mind az előadás többi alkotója számára.” (Mezei Kinga)
A Zentai Magyar Kamaraszínház közönségét egy ilyen utazásra invitáljuk, Szép Ernő három egyfelvonásosán (Május, Kávécsarnok, Tűzoltó) keresztül vágunk neki az útnak, hogy megkeressük a századfordulón és korunkban a nagybetűs Szerelmet és a nagybetűs Boldogságot!
Az előadás támogatója a Nemzeti Kulturális Alap (NKA)

Április 17., kedd, 19.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
Németh Ákos: Autótolvajok
Vígjáték
Szereposztás: Móni, akit (majdnem) mindenki Ankének szólít, felszolgál egy étteremben – Lőrinc Tímea; Lacika, műtősfiú, aki ismeri a méregszekrény kódját – Papp Arnold; Áron, felszolgál egy étteremben (már amikor kedve van) – Dévai Zoltán; Ildikó, egy étterem vezetője, akit mindenki szeretne hazakísérni – László Judit m. v.; Molnárné, gyógyszerész, nagyon szingli – László Judit; Dal, alvilági üzletember – Virág György; Doktor, idős orvos, aki túl sok temetést látott – Virág György; Nanette, idős hölgy, kutyával, és ebből csak a baj van – Verebes Judit; Lukács atya, plébános – Szilágyi Áron; Ferike, rendőrzászlós – Szilágyi Áron; Motoros rendőr, a motorja sokat tud autópályán, de ez pont nem érdekes – Szilágyi Áron; Brünn, problémákat old meg – Nešić Máté. Kosztümtervező: Janovics Erika. Díszlettervező: Kálló Béla. Asszisztens: Rutonić Róbert. Rendező: Németh Ákos.

A tizenéves Móninak nem kell egy kis zűrzavarért a szomszédba mennie, könnyen megteremti a káoszt maga körül: hiányzó család, méltatlan barátok, alkalmi ismeretségek, amiket jobb lenne elkerülni. Fiúk és férfiak, de sose azok, akikre szüksége lenne. És hát az örök gond: hogyan szerezzünk pénzt könnyen, gyorsan, fáradság nélkül? Ötletben nincs hiány, kár, hogy egyik se nyerő.
Németh Ákos sodró lendületű vígjátéka nem várt fordulatok során rohan a végkifejlet felé. Könnyű lenne a darab szereplőit, a társadalom peremén épp csak megkapaszkodó alakokat figyelmen kívül hagyni, de nagyon is vágynak a figyelemre. Könnyedén csalják csapdába saját magukat, zsákutcából zsákutcába futnak, a túlélés művészei. Csakhogy nincs az a rossz helyzet, amit ne lehetne tovább rontani. És valljuk be, ez olykor komikus pillanatokhoz vezet…
Legyen egy vígjáték tárgya bármilyen alávaló vagy becstelen vagy méltatlannak tűnő vagy jelentéktelen, írni, próbálni, már csak gondolni is rá – öröm, sugallja a szerző. A vígjáték szereplői természetesen valódiak, így a képzelet szülötteivel való bármely azonosságuk véletlen egybeesés.

Április 25., szerda, 16.00 óra. Topolya
A Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátéka
Az égig érő fa
Magyar népmese
Szereposztás: Jani, a kondáslegény – Virág György; Kurta, a kurtafarkú malac – Szilágyi Áron; Etelka, a király lánya – Verebes Judit; Király – Nešić Máté; Főkamarás – Dévai Zoltán; Sárkány, a háromfejű – Nešić Máté, Papp Arnold, Dévai Zoltán, Lőrinc Tímea; Bajvan, a varjú – Dévai Zoltán; Róka – Nešić Máté; Vasorrú Bába – Lőrinc Tímea; Táltosló – Papp Arnold. Színpadra alkalmazta és a dalszövegeket írta: Lénárd Róbert. Zeneszerző: Bakos Árpád. Jelmeztervező: Aleksandra Pešić. Rendező: Crnkovity Gabriella.
„Bátorság. Leleményesség. Hit. Ezekre van szükség ahhoz, hogy valaki elinduljon felfelé az égig érő fa derekán. A lélek útján. A felnőtté válás felé.
És János elindul. Úgy indul neki a fának, hogy nem is sejti, mennyi csoda, szépség, kaland és nehézség vár rá.
Odafönt aztán megtanulja, mit jelent élni a lehetőséggel, milyen is az a hely ahol még a madár se jár, hogy miért nem szabad bemenni a tizenkettedik szobába, milyen a szerelem első látásra, mit jelent az hogy »ha addig élek is«, milyen az amikor a jó tett helyébe jót várj és hogy a gebéből is lehet táltos.
Megismeri a félelmet, a szerelmet, a barátságot, a rosszindulatot, a jó szándékot, a fájdalmat és a boldogságot is.
Senki sem születik hősnek, de talán egy kicsit azzá válhat, ha tiszta szívvel és nyitott lélekkel járja az útját.” (Crnkovity Gabriella)

Márciusi előadások
2018

Március 2., péntek, 19.00 óra. Orom
A Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátéka
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi
Egy eredeti magyar rege négy levonásban
Szereplők: Dévai Zoltán, Lőrinc Tímea, Nešić Máté, Papp Arnold, Szilágyi Áron, Virág György. Rendező: László Sándor. Dramaturg: Góli Kornélia. A színpadi látvány megvalósításában közreműködött: Rutonić Róbert. Zenei munkatárs: Virág György.
Ki ne ismerné Lúdas Matyi történetét, a bátor fiúcskáét, aki megfogadta, háromszor tanítja móresre a pöffeszkedő Döbrögi uraságot?
Az eredeti történet Fazekas Mihály tollából származik, ehhez nyúl vissza a Zentai Magyar Kamaraszínház előadásának szövegkönyve. A színpadi látvány és a színészi játék pedig az önfeledt, gyermeki fantáziajátékokból merít, ahol semmi sem az, aminek látszik, illetve minden az lehet, aminek látni szeretnénk!
Mese, tanulsággal, nem csak gyerekeknek!

Március 3., szombat, 19.00 óra. Óbecse, Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör
A Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátéka
Németh Ákos: Autótolvajok
Vígjáték
Szereposztás: Móni, akit (majdnem) mindenki Ankének szólít, felszolgál egy étteremben – Lőrinc Tímea; Lacika, műtősfiú, aki ismeri a méregszekrény kódját – Papp Arnold; Áron, felszolgál egy étteremben (már amikor kedve van) – Dévai Zoltán; Ildikó, egy étterem vezetője, akit mindenki szeretne hazakísérni – László Judit m. v.; Molnárné, gyógyszerész, nagyon szingli – László Judit; Dal, alvilági üzletember – Virág György; Doktor, idős orvos, aki túl sok temetést látott – Virág György; Nanette, idős hölgy, kutyával, és ebből csak a baj van – Verebes Judit; Lukács atya, plébános – Szilágyi Áron; Ferike, rendőrzászlós – Szilágyi Áron; Motoros rendőr, a motorja sokat tud autópályán, de ez pont nem érdekes – Szilágyi Áron; Brünn, problémákat old meg – Nešić Máté. Kosztümtervező: Janovics Erika. Díszlettervező: Kálló Béla. Asszisztens: Rutonić Róbert. Rendező: Németh Ákos.
A tizenéves Móninak nem kell egy kis zűrzavarért a szomszédba mennie, könnyen megteremti a káoszt maga körül: hiányzó család, méltatlan barátok, alkalmi ismeretségek, amiket jobb lenne elkerülni. Fiúk és férfiak, de sose azok, akikre szüksége lenne. És hát az örök gond: hogyan szerezzünk pénzt könnyen, gyorsan, fáradság nélkül? Ötletben nincs hiány, kár, hogy egyik se nyerő.
Németh Ákos sodró lendületű vígjátéka nem várt fordulatok során rohan a végkifejlet felé. Könnyű lenne a darab szereplőit, a társadalom peremén épp csak megkapaszkodó alakokat figyelmen kívül hagyni, de nagyon is vágynak a figyelemre. Könnyedén csalják csapdába saját magukat, zsákutcából zsákutcába futnak, a túlélés művészei. Csakhogy nincs az a rossz helyzet, amit ne lehetne tovább rontani. És valljuk be, ez olykor komikus pillanatokhoz vezet…
Legyen egy vígjáték tárgya bármilyen alávaló vagy becstelen vagy méltatlannak tűnő vagy jelentéktelen, írni, próbálni, már csak gondolni is rá – öröm, sugallja a szerző. A vígjáték szereplői természetesen valódiak, így a képzelet szülötteivel való bármely azonosságuk véletlen egybeesés.

Március 6., kedd,  9.00 és 11.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
Az égig érő fa
Magyar népmese alapján
Szereposztás: Jani, a kondáslegény – Virág György; Kurta, a kurtafarkú malac – Szilágyi Áron; Etelka, a király lánya – Verebes Judit; Király – Nešić Máté; Főkamarás – Dévai Zoltán; Sárkány, a háromfejű – Nešić Máté, Papp Arnold, Dévai Zoltán, Lőrinc Tímea,
Pataki Gyűrű-díjas; Bajvan, a varjú – Dévai Zoltán; Róka – Nešić Máté; Vasorrú Bába – Lőrinc Tímea, Pataki Gyűrű-díjas; Táltosló – Papp Arnold. Színpadra alkalmazta és a dalszövegeket írta: Lénárd Róbert. Zeneszerző: Bakos Árpád. Jelmeztervező: Aleksandra Pešić. Rendező: Crnkovity Gabriella.
„Bátorság. Leleményesség. Hit. Ezekre van szükség ahhoz, hogy valaki elinduljon felfelé az égig érő fa derekán. A lélek útján. A felnőtté válás felé.
És János elindul. Úgy indul neki a fának, hogy nem is sejti, mennyi csoda, szépség, kaland és nehézség vár rá.
Odafönt aztán megtanulja, mit jelent élni a lehetőséggel, milyen is az a hely ahol még a madár se jár, hogy miért nem szabad bemenni a tizenkettedik szobába, milyen a szerelem első látásra, mit jelent az hogy »ha addig élek is«, milyen az amikor a jó tett helyébe jót várj és hogy a gebéből is lehet táltos.
Megismeri a félelmet, a szerelmet, a barátságot, a rosszindulatot, a jó szándékot, a fájdalmat és a boldogságot is.
Senki sem születik hősnek, de talán egy kicsit azzá válhat, ha tiszta szívvel és nyitott lélekkel járja az útját.” (Crnkovity Gabriella)

Március 7., szerda, 11.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
Az égig érő fa
Magyar népmese alapján
Szereposztás: Jani, a kondáslegény – Virág György; Kurta, a kurtafarkú malac – Szilágyi Áron; Etelka, a király lánya – Verebes Judit; Király – Nešić Máté; Főkamarás – Dévai Zoltán; Sárkány, a háromfejű – Nešić Máté, Papp Arnold, Dévai Zoltán, Lőrinc Tímea, Pataki Gyűrű-díjas; Bajvan, a varjú – Dévai Zoltán; Róka – Nešić Máté; Vasorrú Bába – Lőrinc Tímea, Pataki Gyűrű-díjas; Táltosló – Papp Arnold. Színpadra alkalmazta és a dalszövegeket írta: Lénárd Róbert. Zeneszerző: Bakos Árpád. Jelmeztervező: Aleksandra Pešić. Rendező: Crnkovity Gabriella.

„Bátorság. Leleményesség. Hit. Ezekre van szükség ahhoz, hogy valaki elinduljon felfelé az égig érő fa derekán. A lélek útján. A felnőtté válás felé.
És János elindul. Úgy indul neki a fának, hogy nem is sejti, mennyi csoda, szépség, kaland és nehézség vár rá.
Odafönt aztán megtanulja, mit jelent élni a lehetőséggel, milyen is az a hely ahol még a madár se jár, hogy miért nem szabad bemenni a tizenkettedik szobába, milyen a szerelem első látásra, mit jelent az hogy »ha addig élek is«, milyen az amikor a jó tett helyébe jót várj és hogy a gebéből is lehet táltos.
Megismeri a félelmet, a szerelmet, a barátságot, a rosszindulatot, a jó szándékot, a fájdalmat és a boldogságot is.
Senki sem születik hősnek, de talán egy kicsit azzá válhat, ha tiszta szívvel és nyitott lélekkel járja az útját.” (Crnkovity Gabriella)

Március 9., péntek, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (Kamaraterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
Senki fia
François Villon balladái Faludy György átköltésében.
Dévai Zoltán monodrámája
„S bár nincs hazám, borom, se feleségem
és lábaim között a szél fütyül:
lesz még pénzem és biztosan remélem,
hogy egy nap nékem minden sikerül.
S ha meguntam, hogy aranytálból éljek,
a palotákat megint otthagyom,
hasamért kánkánt járnak már a férgek,
és valahol az őszi avaron,
egy vén tövisbokor aljában, melyre
csak egy rossz csillag sanda fénye süt:
maradok egyszer, François Villon, fekve,
megáldva és leköpve mindenütt.”
François Villon

Március 13., kedd, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (Kamaraterem)