Zentai Magyar Kamaraszínház

Játékrend

MÁJUSI JÁTÉKREND
2022

Május 7., szombat, 19.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)
A Maros Művészegyüttes és a marosvásárhelyi Spectrum Színház közös előadása
Tamási Áron: BOLDOG NYÁRFALEVÉL

A Maros Művészegyüttes a Spectrum Színházzal együttműködésben Tamási Áron Boldog nyárfalevél című színjátékát állította színpadra. A Tündöklő Jeromos után a Boldog nyárfalevéllel a Tamási-darabok színrevitelére irányuló táncszínházi küldetést folytatják.
A darabban az együttérzés fontossága, a közös értékrendszer megtartó ereje, szeretteinkkel való találkozás reménye, a vágy az újrakezdésre visszhangzik Tamási Áron testről és lélekről, bizalomról és a bizalommal való visszaélésről, a régi életforma feladását elváró, az új élet hamis ígéretéről szóló színpadi művében.
A Maros Művészegyüttes táncosai mellett olyan színészek láthatók az előadásban, mint Bogdán Zsolt, Tatai Sándor, Szélyes Ferenc, Kárp György, Pál Huno r, Márton Katinka, Szász Domosi Anna, Czikó Júlia. A darab rendezője Török Viola, zenéjét Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója szerezte, koreográfusa Varga János.

A Tamási Áron 125 Emlékév lebonyolítója a Magyarság Háza.

Május 8., vasárnap, 20 óra. Torda
A Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátéka
Yasmina Reza: MŰVÉSZET

Szereposztás: Marc – Virág György; Serge – Dévai Zoltán; Yvan – Szilágyi Áron. Fordító: Bognár Róbert. Díszlet: Ondraschek Péter. Jelmezterv: Janovics Erika. Dramaturgiai munkatárs: Oláh Tamás. Rendező: Mezei Kinga (Jászai Mari-díjas, Pataki Gyűrű-díjas).

Yasmina Reza (született: 1959. május 1-jén Párizsban). Francia rendező, színésznő, dráma- és regényíró. A kortárs drámairodalom egyik legnevesebb szerzője. Édesapja orosz származású zsidó mérnök, üzletember és zongoraművész, édesanyja pedig magyar származású zsidó hegedűművész, akik Franciaországba emigráltak. Leginkább rövid szatirikus komédiáiról ismert, amelyek a középosztálybeli emberek szorongásairól szólnak. Művészet (1994) című drámája tette világhírűvé, melyet Tony-díjjal jutalmaztak (1996) – ezzel egyenes út vezetett a Broadwayre. Az öldöklés istene című darabjáért is Tony-díjat kapott (2009), majd Roman Polański rendezésében film készült belőle (2011). Műveit megalkotásuk óta több száz változatban, rengeteg nyelven színpadra vitték, a világ legnevesebb színházai tűzték őket műsorukra.

„A kortárs francia irodalom sodró lendületű szatírájának középpontjában egy fehér alapon fehér vonalakat ábrázoló festmény és három régi barát áll. A művészet fogalmáról alkotott ellentétes vélemények, esztétikai konfliktusok komoly megpróbáltatások elé állítják a három férfi kapcsolatát. Yasmina Reza szarkasztikus humorral rántja le a leplet a sznobizmusról, a divat hatalmáról, s eközben mesteri érzékenységgel avat be bennünket egy évtizedes barátság mélylélektani rejtelmeibe. A Művészet nevettet és elgondolkodtat, s mindeközben valóságos jutalomjátékot kínál a színészek számára. A francia szerzőnő sziporkázó szövegében egymást követik a feszült és komikus pillanatok, fény derül régen elhallgatott titkokra, hazugságokra, és persze szó esik magáról a művészetről is. Hiszen elfogadni, engedni, alkalmazkodni, változni s megőrizni egy barátságot: művészet”. (Mezei Kinga)

A Szerzőt a Thaleia Productions képviseli; a szerbiai magyar nyelvű előadás a Theatrum Mundi Ügynökséggel (Budapest) kötött megállapodás alapján kerül színre.
Bognár Róbert engedélyét a Hofra Kft. közvetítette – www.hofra.hu
A vendégjáték a Magyar Nemztei Tanács támogatásával valósul meg.

Május 10 és 11., kedd, szerda, 19 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
Yasmina Reza: MŰVÉSZET

Szereposztás: Marc – Virág György; Serge – Dévai Zoltán; Yvan – Szilágyi Áron. Fordító: Bognár Róbert. Díszlet: Ondraschek Péter. Jelmezterv: Janovics Erika. Dramaturgiai munkatárs: Oláh Tamás. Rendező: Mezei Kinga (Jászai Mari-díjas, Pataki Gyűrű-díjas).

Yasmina Reza (született: 1959. május 1-jén Párizsban). Francia rendező, színésznő, dráma- és regényíró. A kortárs drámairodalom egyik legnevesebb szerzője. Édesapja orosz származású zsidó mérnök, üzletember és zongoraművész, édesanyja pedig magyar származású zsidó hegedűművész, akik Franciaországba emigráltak. Leginkább rövid szatirikus komédiáiról ismert, amelyek a középosztálybeli emberek szorongásairól szólnak. Művészet (1994) című drámája tette világhírűvé, melyet Tony-díjjal jutalmaztak (1996) – ezzel egyenes út vezetett a Broadwayre. Az öldöklés istene című darabjáért is Tony-díjat kapott (2009), majd Roman Polański rendezésében film készült belőle (2011). Műveit megalkotásuk óta több száz változatban, rengeteg nyelven színpadra vitték, a világ legnevesebb színházai tűzték őket műsorukra.

„A kortárs francia irodalom sodró lendületű szatírájának középpontjában egy fehér alapon fehér vonalakat ábrázoló festmény és három régi barát áll. A művészet fogalmáról alkotott ellentétes vélemények, esztétikai konfliktusok komoly megpróbáltatások elé állítják a három férfi kapcsolatát. Yasmina Reza szarkasztikus humorral rántja le a leplet a sznobizmusról, a divat hatalmáról, s eközben mesteri érzékenységgel avat be bennünket egy évtizedes barátság mélylélektani rejtelmeibe. A Művészet nevettet és elgondolkodtat, s mindeközben valóságos jutalomjátékot kínál a színészek számára. A francia szerzőnő sziporkázó szövegében egymást követik a feszült és komikus pillanatok, fény derül régen elhallgatott titkokra, hazugságokra, és persze szó esik magáról a művészetről is. Hiszen elfogadni, engedni, alkalmazkodni, változni s megőrizni egy barátságot: művészet”. (Mezei Kinga)

A Szerzőt a Thaleia Productions képviseli; a szerbiai magyar nyelvű előadás a Theatrum Mundi Ügynökséggel (Budapest) kötött megállapodás alapján kerül színre.
Bognár Róbert engedélyét a Hofra Kft. közvetítette – www.hofra.hu

Május 21., szombat, 19.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház bemutatója
Matei Visniec: A PANDAMEDVÉK TÖRTÉNETE, AMIKÉNT AZ A SZAXOFONOS MESÉLI EL, AKINEK EGYIK BARÁTNŐJE FRANKFURTBAN LAKIK

(Fordította: Tömöry Péter)
Szereplők: Verebes Judit és Szilágyi Áron. Jelmezterv: Janovics Erika. Rendező: Dévai Zoltán.

„Egy borgőzös ébredés, amikor az előző este ivott bor bukéja ott marad a szájban. Fejfájás. Egy reggel amikor képtelenek vagyunk eldönteni, hogy álmodunk-e, vagy ébren vagyunk, vagy valahol a két állapot között lebegünk, mert az álom valósága és a valóság illúziója folyton összekeveredik. Egy mellettünk ébredő személy. Egy elvesztett vekker. Baudelaire. Kilenc éjszaka. Idegesítő üres üvegek. Á. Egy ízletes tochinel recept. Egy madár. Egy rajzfilmes csatorna. Egy párnán maradt kesztyű. Egy Férfi és egy Nő. Egy történet, amit egy szaxofonos mesél el, akinek egyik barátnője Frankfurtban lakik.”
(Dévai Zoltán)

Május 23., hétfő, 19.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
Matei Visniec: A PANDAMEDVÉK TÖRTÉNETE, AMIKÉNT AZ A SZAXOFONOS MESÉLI EL, AKINEK EGYIK BARÁTNŐJE FRANKFURTBAN LAKIK

(Fordította: Tömöry Péter)
Szereplők: Verebes Judit és Szilágyi Áron. Jelmezterv: Janovics Erika. Rendező: Dévai Zoltán.

„Egy borgőzös ébredés, amikor az előző este ivott bor bukéja ott marad a szájban. Fejfájás. Egy reggel amikor képtelenek vagyunk eldönteni, hogy álmodunk-e, vagy ébren vagyunk, vagy valahol a két állapot között lebegünk, mert az álom valósága és a valóság illúziója folyton összekeveredik. Egy mellettünk ébredő személy. Egy elvesztett vekker. Baudelaire. Kilenc éjszaka. Idegesítő üres üvegek. Á. Egy ízletes tochinel recept. Egy madár. Egy rajzfilmes csatorna. Egy párnán maradt kesztyű. Egy Férfi és egy Nő. Egy történet, amit egy szaxofonos mesél el, akinek egyik barátnője Frankfurtban lakik.”
(Dévai Zoltán)

Május 24 és 25., kedd, szerda, 19 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
Mészáros Anikó: SZERELMEK SZERELME
Szendrey Júlia és Petőfi Sándor
Szereplők: Székely Bea és Nešić Máté. Jelmezterv: Janovics Erika. Zenei munkatársak: Mezei Kinga, Keszég Ákos és Juhász Gyula. Rendező: Virág György.

Szendrey Júlia és Petőfi Sándor házassága egyike a leghíresebb, legromantikusabb szerelmi történeteknek a magyar irodalomban. Megannyi kutatás és számos legenda öleli körbe emléküket, mégis arról, hogy milyenek lehettek ők a valóságban, vagy a magánéletben, csak találgatni lehet. Ezzel a kérdéskörrel játszadozik a Szerelmek szerelme című szöveg, amely e két művész kapcsolatát és nem mindennapi történetét mutatja be. Hogy ez az egész fikció vagy valóság, az mindenkinek a képzeletére van bízva.
(Mészáros Anikó)
Petőfi Sándor és Szendrey Júlia kapcsolatát mindenki ismeri, ki jobban, ki kevésbé, de tényszerűen mindenki. Versekben, levelezésekben, Szendrey naplójából igen pontos képet kapunk e két ember viszonyáról. Ezen anyagok olvasmányélményéből készült a mi előadásunk is, de nem ragaszkodik a történelmi hívséghez. Ugyanakkor nem is a költészet vagy az irodalom magaslatai felé tolódik, sokkal inkább a kézzelfoghatóság és a mindennapiság felé. Nem a költészetében és művészetében túlfűtött Petőfit és Júliáját mutatja be a darab. Történetünk szólhatna rólad vagy rólam is, reméljük, szól is.
(Virág György)

Május 26., csütörtök, 19.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
Alessandro Baricco: NOVECENTO
Monodráma
Előadja: Székely Bea. Zeneszerző: Szerda Árpád. Rendező: Táborosi Margaréta.

„Évekig hajókon zenéltem, akkor ismertem meg a titokzatos, sivatagszerű óceán hullámait. Ez az életforma átalakította a valóságomat. Megváltoztatta az időérzékemet. Végül döntenem kellett, maradok vagy visszatérek a szárazföldre. Rájöttem, hogy a nagy víz áldozatot követel tőlem, a lelkemet kéri, az életemet. Hazajöttem, jelenleg színészként dolgozom. Ha kieveztek velem egy órára, elmesélek nektek egy történetet magamról és valakiről, akit Alessandro Baricco álmodott meg. Baricco kisregényében a főhősre az Amerika és Európa között ingázó Virginian óceánjáró báltermében bukkant rá egy matróz. A Novecento nevet azért kapta, mert a XX. század első évében született. A hajón nőtt fel és briliáns zongorista vált belőle. Novecento egész életét utazva töltötte, még a kikötőkben sem hagyta el az óceánjárót, ám 1933 tavaszán váratlanul kijelentette: »Három nap múlva New Yorkban leszállok«. Visszatérve Vajdaságba ezzel a történettel idézem meg ezt a semmihez sem fogható élményt, amit a fedélzeten személyesen én is átéltem.” (Székely Bea)

Május 31., kedd, 11.45 óra. Tornyos
A Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátéka
Szabó Magda – Egressy Zoltán: TÜNDÉR LALA
(gyerekelőadás)

Szereposztás: Írisz – Székely Bea; Lala – Nikolić Dávid; Aterpater – Nesić Máté; Amalfi – Szilágyi Áron; Csill – Virág György; Omikron – Dévai Zoltán; Jusztin – Verebes Judit. Kosztümterv: Janovics Erika. Díszletterv: Mess Attila. Technikai megoldások: Fürstner Bálint. Videó-projekció: Baráth Attila. Dramaturg: Oláh Tamás. Rendező: Mess Attila.

„ Tündérország és az emberek világa időtlen idők óta egymással határos. Békében élnek, de azért tisztes távolságra egymástól. A törvény egyértelmű: a tündérek nem keveredhetnek az emberekkel. Írisz királynő tízéves fia, Tündér Lala azonban fittyet hány a szabályokra. Az emberek szimpatikusak számára. Aterpater a birodalom varázslója kap az alkalmon; ha Tündér Lala vét a törvények ellen, akkor könnyedén megkaparinthatja magának Írisz hatalmát. Miközben ő a hatalom megszerzésén fáradozik, Lala fontos döntés előtt áll...Lehet, hogy az évszázados törvények már réges rég elavultak?...Lehet, hogy pont neki kell majd cselekednie?...Talán ő lesz az, aki megérteti a tündérekkel, hogy nem is annyira különböznek az emberektől?...Szabó Magda meséje egy fejlődéstörténet. Egy olyan világról szól, amelyben a jók nem tétlenkednek. Tündérország képzeletbeli országában nem csak az egyén, de a környezet evolúciója is lehetséges.”
(Mess Attila)

A jegypénztár nyitvatartási ideje:
Hétfő–szerda–péntek: 9–12 és 16–19
Kedd–csütörtök: 9–12
valamint minden előadás kezdete előtt egy órával
telefonszám: 024/812-603
e-mail: jegypenztarszinhazzenta@gmail.com